Ültetés praktikusan de biztonságosan!
Tanító néni én a Pistike mellé szeretnék ülni! Nem akarok a Klári mellé, mert mindig bökdös! A hátsó padból nem látom a táblát! Az ablak mellett fázom! Ismerős mondatok a gyerekkorunkból. Aztán valahogy visszaköszönnek a felnőtt években is. Tegye a szívére a kezét! Céges megbeszélésen, konferencián egyáltalán nem mindegy, hogy hova ül – ha korán lelépne, akkor marad az ajtó közelében, ha színpadra kell állnia, akkor elöl, aztán ott a főnök is… És bár a vírushelyzet jelentősen enyhült, azért a távolságtartásra még most is érdemes odafigyelni. Nézzük milyen a praktikus, biztonságos ültetés!
Ültetési kisokos
Ha valamilyen rendezvényt tartunk, akkor nagyon fontos, hogy hogyan ültetjük le a résztvevőket.
Alaphelyzetben mindenki szeretné látni a színpadot, hallani az előadót, kényelmesen helyet foglalni (és akkor a bevezetőben említett szubjektív szempontokat még nem is mondtuk).
Minden azon múlik, hogy mekkora helyen hány embert kell leültetnünk, és hogy ehhez milyen eszközeink vannak – csak székek, vagy padok, asztalok is.
„Alap” ültetés és extrák
A legegyszerűbb és legtöbb embernek helyet adó mód a széksoros ültetés. Járást biztosíthatunk a széksor két oldalán, vagy akár középen, esetleg 4–5 székenként is. Hasonlóan sorban elrendezhetjük a padokat is, iskolapados ültetésnek hívjuk ezt. Mivel a pad sokkal nagyobb helyet foglal el, mint a szék, így kevesebb ember tud helyet foglalni, viszont ha írni kell, akkor megkönnyítjük a dolgukat. A padokból kialakíthatunk négyzeteket, így jön létre az asztalszigetes elrendezés. Egy körasztalt általában 8–12 ember ül körbe.
Viszont ha színpad van, akkor az asztalnál ülők közül többeknek hátra kell fordulni, hogy jól lássanak. Erre lehet megoldás az úgynevezett kabaré elrendezés, amikor a körasztalt nem ülik körbe, hanem U alakban foglalnak helyet a résztvevők.
Ez előadás közben praktikus, de vacsoránál már furcsa, mert “lyukak” alakulnak ki, a beszélgetés könnyen megakad. Meetingeken népszerű az U alakos ültetés, itt viszont csak az asztalok külső oldalára szabad ültetni az embereket, így irdatlan nagy helyet igényel.
És akkor jött a járvány…
Bízzunk benne, hogy lassan már csak homályos emlék marad, ahogy a koronavírus-járvány az ültetést is befolyásolta. Nem egy esetben szerveztünk rendezvényt az utóbbi egy évben 100 négyzetméteren 10 főnek… Újra lehet rendezvényeket tartani védettségi igazolvánnyal érkező vendégeknek, de azt látjuk, továbbra is fokozottan figyelnek partnereink a higiéniára. Azt tapasztaljuk, hogy a céges belső standardek sokszor még szigorúbbak, mint a törvényi előírások.
Büféasztal, ami nem svéd!
Az egész napos céges konferenciák elengedhetetlen része az étkezés. A szünetekben kávét, süteményt, a főétkezésekre pedig büféebédet vagy vacsorát szolgálnak fel a legtöbb helyen. Ezeket az étkezéseket meg lehet tartani a rendezvény helyszínén, vagy külön étkező teremben is.
Itt is lényeges a távolságtartás: a szállodákban a büféétkezésnél is gyakran kiszolgálják a vendégeket, hogy azok ne tömörüljenek az ételtől roskadozó asztaloknál.
És még álljon itt egy érdekesség: Magyarországon a köznyelvben elterjedt a svédasztal kifejezés. Pedig ahogy Görög Ibolya protokollszakértő is mondta, azt maximum a svéd bútoráruházban lehet venni. A büféasztalnak semmi köze a svédekhez, ahogy a svéd gombasalátának sem. Bár lehet, hogy az utóbbi felkerül az étlapra…
